Hová tart Bokod? Van-e egyáltalán jövőkép munkahelyek teremtésére, a falu felvirágoztatására a faluban lévő rejtett lehetőségek felkutatására vagy hagyjuk, hogy lassan minden lehetőség megszűnjön. Beszélhetünk-e egyáltalán Bokod esetén bármilyen potenciálról, van-e egyáltalán valami egyedi érték, amit kiaknázva talán szárnyra kaphat a falu és kiemelkedhet a lassú leépülés mocsarából?

Már gyerekkorom óta cseng a fülemben az anekdota a 70’-es években mélyített olajos kutatófúrásról, ahol olajat ugyan nem, de termálvizet bizony találtak. Még nagypapám mesélte, hogy rendőr korában Csávoly és Bokod között volt valami fúrás ahol meleg vizet találtak. Ezt követően többször hallottam innen-onnan, hogy Bokod alatt hévíz van.

Nem tudom, hogy a sors furcsa szövedékébe gabalyodva sorsszerűen vagy sem, de végül is mérnökként eltöltött hosszú évek után 2009-ben egy izlandi mérnök irodánál kötöttem ki, ami kizárólag termálvíz hasznosító rendszerek tervezésével és kutatásával foglalkozott Magyarországon. Ezek voltak azok az évek amikor ismét elkezdett foglalkoztatni a bokodi termál kérdés? Van-e valami Bokod alatt, vagy csak mende-monda volt az egész. De a lehetőség a kérdés megválaszolására akkor adott volt. Így egy alkalommal a geológusokkal együtt elmentem a Bányászati hivatal adattárába felkutatni, hogy mit is találok Bokodról és a titokzatos fúrásról. Csodálkozásomra két fúrásról is volt jelentés. Az egyik az a fúrás volt, amiről a papám is beszélt. A Csávoly-1 nevű fúrást 1971-ben mélyítették Csávoly és Bácsbokod között. A másikat, a Bácsb-1 nevű fúrást jóval később, 1985 nyarán fúrták Bácsbokodtól nyugatra. Íme a helyük:

Anélkül, hogy túlságosan belemennék a szakmába megpróbálom mindenki számára érthetően bemutatni az eredményeket.

A Csávoly-1 fúrás 1587,5 m-ig mélyítették. A mért talphőmérséklet 76 ⁰C volt. Mivel a fúrás során több rétegben is iszapveszteség jelentkezett (azaz víztárolót találtak), így bentonittal zárták ki a rétegeket, hogy tovább tudjanak fúrni, míg végül teljes iszapveszteség mellett 1587,5 m-ben megálltak. A kitermelt víz mennyisége két szűrőzött szakaszról csekély volt, összesen mintegy 70 m³/nap (48 l/perc). (de ez nem mérvadó, hiszen az alacsony vízhozam magyarázható a sok rétegbe nyomott bentonittal (cement) is, melyet a rétegkizárás miatt alkalmaztak). A fúrás során 1040 m-től Felső-kréta kori mészkövet fúrtak (ez majd a későbbiekben lesz érdekes, egyelőre csak vegyük tudomásul).

A Bácsb-1 fúrás az olajvállalat szempontjából igencsak rosszul sikerült. Itt mindössze 959 m-ig sikerült fúrniuk, ahol teljes iszapveszteség lépett fel (vagyis víztároló kőzetet találtak), ezután 1084 m-ig „vakon” fúrtak. A teljes iszapveszteség után a rétegkizárás miatt megpróbálták az elcementezést azonban 40 m³ bentonit és 1500 zsák cement bejuttatása után a réteget nem tudták kizárni, vagyis a fúrást nem tudták tovább folytatni. Ráadásul a ferdeségmérő szonda megszorult és beszakadt, majd a fúrószerszám is megszorult, így a teljes kimentésről (vagyis, hogy kivegyék a fúrószerszámot és a szondát) lemondtak. Végül csak 900 m-ről tudtak mintát venni (úgy, hogy a kút köré a mintázandó rétegbe lenyomtak vagy 1500 zsák cementet és 40 m³ bentonitot (ami természetesen gátolta a kútba való vízbeáramlást). Az így mért talphőmérséklet 60 ⁰C volt, a kitermelhető hozam pedig 590 m³/nap (410 l/perc). Itt a kormeghatározás szerint 703 m-től alsó-kréta mészkövet fúrtak.

bla-bla-bla…aki elvesztette volna a fonalat annak összefoglalom: van egy 1500 m-es fúrás 76 ⁰C-os talphőmérséklettel és 70 m³/nap kitermelhető vízzel és van egy 1000 m-es fúrás 60 ⁰C-os talphőmérséklettel és 590 m³/nap kitermelhető vízzel.

Ja és nagyon fontos, hogy a vízfakasztás mészkő rétegben történt. Ami azt jelenti, hogy ez a víztároló jelentősen eltér az Alföldre jellemző homoköves víztárolóktól. A homokkő víztárolók fúrása kisebb kockázatot hordoz magában, hiszen azok inkább hasonlítanak egy szivacshoz, ami egyenletesen tárolja a vizet magában és bárhol megfúrjuk, közel azonos vízhozammal tudjuk kitermelni a belőle. A Bácsbokod alatt lévő termálrezervoárt viszont úgy kell elképzelnünk, mint egy mészkőbarlangot 1000-1500 m mélyen, tele repedésekkel és barlangjáratokkal. Ha belefúrunk a barlangrendszerbe vagy akár a repedésbe akkor nagyon nagy mennyiségű vizet tudunk kitermelni. És pontosan ez benne a kockázat is: ha nem találjuk el a barlangrendszert vagy a repedéseit akkor nem fogunk vizet találni. A Bácsb-1 fúrás például egy ilyen barlangjáratba fúrt bele.

Szóval, mire is jó ez a víz?

Csak összehasonlításképpen írok néhány az interneten is elérhető publikus adatot:

Szentes külterületén 6 db 1600 m²-es fóliasátor fűtéséhez fúrtak 2012-ben egy 1540 m mély kutat, melynek hozama 500 l/perc és a hőmérséklete 65-70 fok (Ismétlésképpen a Bácsb-1 fúrás 1000 m-en 60 ⁰C-os vizet ütött meg 410 l/perc hozammal) A cikk szerint ez a mennyiség 4 ha fóliasátor fűtésére elegendő.

forrás: http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/a_miniszter_is_gratulalt_bakoek_termalkutjahoz/2343742/

Veresegyházán 1987-ben mélyítettek egy 1460 m-es kutat, aminek a 65,5 ⁰C-os hőmérsékletű vizét 1992-ben termálmedence fűtésre, majd 1993 az általános iskola fűtésére használtak fel. 1997-ben tovább bővítették a rendszert és bekapcsolták a fűtőrendszerbe a művelődési házat, az óvodát és a zeneiskolát. 2003-ban átadták az általános iskolához tartozó uszodát, aminek a fűtését szintén ez a kút biztosítja. 2006-2007-ben további 12 épületet kötöttek rá a rendszerre. Majd 2011-ben bővítették a rendszert egy 1200 m-es, 63,5 ⁰C-os termelőkúttal amivel további 10 középületet egy 121 lakásos lakóparkot és egy 3,2 ha-os kertészetet látnak el. Íme a Veresegyházán az utóbbi években kiépült termálrendszer:

forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_HF/Dienstleistungen/Kooperationsboersen/2015-02-10_EE2015/9._Szita_Gabor.pdf 

De sorolhatnám a példákat és a többfunkciós hasznosítású termálrendszereket Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Mórahalmon, Szentlőrincen, Miskolcon, Győrben...stb.

Milyen lehetőségek vannak még Bácsbokodban?

Nem lenne jó Bokodon első körben egy termál kertészet, ami munkahelyeket teremtene? Ne adj isten ha összehoznánk a közmunkásokkal akik számára értelmesebb időtöltést is jelentene, mint a szemétszedés?  És aztán a kertészet használt vizét miért ne hasznosíthatnánk egy termálfürdőben, ami új bevételi forrás lenne Bokodon? Megnőne az idegenforgalom, fellendülne a falusi turizmus és szintén munkahelyeket teremtene a turizmusra telepedő infrastruktúra. Aztán a fürdő hőhasznosításon átment vizét (nem a medence vizéről beszélek) akár gyűjthetnénk egy tóba is, ahol nyáron szabad strandot, esetleg wakeboard pályát építenénk, télen pedig korcsolyázni lehetne rajta? Ha bejön a rendszer akkor pedig lehetne bővíteni és tovább álmodni. Mert álmodni azt szabad.

Ha Bokod alatt ilyen potenciál van az vonzó lehet a befektetőknek is (kertészeteknek, halgazdaságoknak vagy nagy hőigényű egyéb üzemeknek). Miért ne lehetne Bácsbokod híres az üvegházas kertészeteiről vagy a termálfürdőjéről?  

A tények tehát: Bácsbokod alatt van termálpotenciál. Habár a mészkőréteg miatt nagyobb kockázata van a fúrásnak, mint az alföldi homokkő esetén, de megfelelő előkutatással a kockázat jelentősen csökkenthető.

Azért írtam ezt a cikket, hogy ha hozzám hasonlóan más is volt, aki gyerekkorában hallott erről a bokodi termálos anekdotáról akkor ne maradjanak kétségek benne, másrészt legyen tisztában minden bokodi ezzel az információval és ne csupán az én vállamat nyomja ennek a lehetőségnek a terhe. A kérdés most már csak az, hogy Bácsbokod tud-e élni ezzel a lehetőséggel vagy egyáltalán akar-e élni vele?

Tolnai Zoltán

okl. környezetmérnök

Elérhetőség:

tolnaizoli@hotmail.com

30/695 7891

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.