Az egyre emelkedő gázárak kikényszerítik azt, hogy az emberek minél költséghatékonyabb módszerekkel eszközöljenek energiahatékonysági beruházásokat, csakúgy, mint a meglévő lakások vagy házak szigetelése vagy fűtéskorszerűsítése. Ilyen kezdeményezésként indult Bácsbokodon a Rákóczi utca 25/c alatti családi ház korszerűsítése.

A nyílászárócsere és az utólagos szigetelés elvégzésének eldöntése mellett 2012 januárjában fogalmazódott meg az ötlet, hogy a ház energiaszükségletének csökkentésére aktív szolár rendszert kellene telepíteni. A családi házban akkor központi cirkós gázfűtés működött, mely a fűtés mellett 2009. óta a használati melegvizet is biztosította, biztosítja.

A napenergia hasznosítás volt a legkézenfekvőbb. Kezdetben vizes kollektoron gondolkodtam, de ahogy böngésztem a neten egyre inkább a levegős kollektorok felé húzott a szívem nem csak az egyszerűségük (mert az életet sem jó túlbonyolítani), hanem hatékonyságuk miatt is.

A levegős napkollektorok mind bekerülési költségét, mind pedig hatékonyságukat tekintve (amennyiben a kiépítés feltételei adottak) messzemenően a legköltséghatékonyabb megoldást jelentik a napenergia aktív hasznosítása terén. Olcsóbb és hatékonyabb fűtését jelent a vizes napkollektoroknál. Olcsóbb mind a bekerülési mind az üzemeltetési költsége és hatékonyabb, hiszen itt nincsenek hőátadó közegek, melyek hő veszteségükkel nagyban rontják az energiahasznosítás megfelelő hatásfokát. Hiszen gondoljunk csak bele,

Egy vizes napkollektor esetében van egy elsődleges hőátadó közeg (víz/alkohol keverék), mely a kollektorból szállítja a hőt egy hőcserélőbe ahol átadja az energiáját a másodlagos közvetítő közegnek (víz), mely a központi fűtési rendszerben kering. Ez a víz pedig a radiátorokon keresztül próbálja meg felfűteni a helységek levegőjét.

Egy levegős kollektor esetén pedig a kollektorban csapdázott napenergiát, vagyis az ott felmelegedett levegőt közvetlenül a fűtendő helységbe lehet juttatni. Hőveszteség mindössze a légcsatornákban történő szállítás következtében lép fel, melyet megfelelő szigeteléssel és minél rövidebb vezetékek kiépítésével minimalizálni lehet.

Nem volt tehát kérdés, hogy a leggazdaságosabb megoldást a levegős kollektorok jelenthetik. Az viszont kérdés volt, hogy melyik az a levegős napkollektor típus, amelyik a leghatékonyabban működhet.

A kollektor típusainak kiválasztását előzetes „szakirodalmi” kutatás előzte meg netes szörfözés gyanánt. A magyar oldalakon igen kevés érdemi információ található a hatékony kollektor összeállítás-kialakítással kapcsolatban. Többnyire sörkollektorok építésével foglalkoznak, azonban alig található információ egyszerű és hatékony levegős kollektor tervezési alapadatairól. Sörkollektorban nem gondolkodtunk egyrészt az anyagbeszerzés nehézsége miatt, másrészt pedig olyan kialakítású sörkollektorok vannak piacon, hogy természetes ventillációval nem tudnak működni. A természetes ventillációs működés pedig szempont volt számomra, azt figyelembe véve hogy akár energia befektetés nélkül is egy működő rendszert alakíthatunk ki.

A külföldi oldalakon viszont annál több minden található az alapvető méretezési elvektől kezdve, különböző kialakítású kollektorok összehasonlításán keresztül a komplett rendszerkialakításig.

Amire több külföldi oldal is hivatkozott az két amerikai férfi egymástól függetlenül végzett kísérlete, különböző kialakítású kollektorokkal. Scott Davis (http://www.n3fjp.com/solar/comparisonhotair/comparisonhotair.htm) 3 kollektort alakított ki egyszerre amikbe különböző adszorber kialakításokat rakott (összesen 5 félét). Gary Reysa (http://www.builditsolar.com/Experimental/AirColTesting/Index.htm)  pedig 2 párhuzamos kollektort alakított folyamatosan át mindig a leghatékonyabbat meghagyva. Összesen 5 típus összehasonlításával. Bármilyen meglepő is mindketten egymástól függetlenül arra jutottak, hogy az egyszerű alumínium szálas szúnyoghálóval töltött kollektor produkálja a leghatékonyabb hőtermelési mutatókat.

Ez alapján egyértelmű volt, hogy kialakítás szempontjából a szúnyoghálós megoldást fogjuk alapnak tekinteni. A végső kialakítás eldöntésére viszont egy Kísérletet végeztünk, végül is sosem lehet tudni az interneten irkálhatnak sok mindent. Szúnyogháló??? pff…na persze…hiszem ha látom..

A kísérletben főként azt vizsgáltuk, hogy szúnyogháló tekintetében hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a kollektort, azonban egyik elemként (a biztonság kedvéért) összehasonlítottunk szúnyoghálós adszorbert, alumínium lemez adszorberrel.

A kísérlet során két, egyenként 2 m² hasznos felületű kollektor került megépítésre és összesen 6 féle kollektor típust hasonlítottunk össze. (részletesen lsd. Kísérlet bejegyzés alatt)

Ha tetszett a cikk akkor lájkold a facebook oldalt és csatlakozz a közösséghez, hogy naprakészen értesülj a legújabb bejegyzésekről, a készülőben lévő részletes kollektor összeszerelési leírásról és az egyelőre még szabadalmi eljárás alatt lévő "találmányról", amit nemsokára közzéteszek. Ezt megteheted itt, vagy a főoldalon.

és ha tetszett akkor megosztani se felejtsd el a cikket, hogy máshoz is eljuthasson....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.