Hosszas fontolgatás után Krisztián barátom is úgy döntött, hogy belevág egy rendszer építésébe a családi házukon. Mondhatnám, hogy ketten csináltuk az elejétől a végéig, de egy kicsit túloznék, mert akkor nem említeném a profi lyukfúró emberek, akik tökéletes lyukakat mélyítettek a falakon, és a villanyszerelő aki profi  a "vezérlőközpontot" telepített (talán még a NASA is megirigyelné), és kihagynám a gyakran az anyagbeszerzésbe bevonásra kerülő családtagokat). Mind fontos segítség volt mert rengeteg időt spóroltak, hiszen most már másodszor is megállapíthatom, hogy bár nagyszerűen elszórakoztunk, de két ember kevés egy ekkora rendszer összerakásához. Ugyan még szabályozni kell a ventillátorokat (fordulatszabályzók ma holnap beszerelésre kerülnek) és még konkrét mérések sem nagyon történtek, azonban a frissen újított házba már visszaköltöztek a lakók és élvezik a kollektorok adta meleget. A rendszer úgy tűnik remekül szuperál. Mérések és konkrét adatok 2-3 héten belül tehát felkerülnek, addig is íme az összefoglaló amit Krisztián állított össze az érdeklődő ismerőseinek.

Szeged, Jávorka u. kollektor építése, annak dokumentált munkafolyamatai a fűtésszámlánk mérséklésére, közérzetünk javítására, és Nekem, hogy végre valami hasznosat megvalósíthassak, mert a napi irodai munkám eredményességével kapcsolatban igen sűrűn erős kételyek gyötörnek. A munkavégzés sok örömet, némi fejtörést okozott, melyből az öröm részt a működés közben remélhetően még hosszú ideig élvezni fogjuk. Megfelelő üzemeltetési tapasztalat után az örömhöz némi büszkeség is társul majd, így a rendszert az érdeklődők részére szívesen fogom bemutatni.

 A kollektor építésének ötlete Tolnai Zoltán barátomtól származik, aki hosszas munkával kikísérletezte a rendszert és szülei házán meg is valósította azt. Rendszerének áttanulmányozása után (http://epitskollektort.blog.hu/) jutottam arra az elhatározásra, hogy egy hasonló szerkezet nekünk is jó lenne, és az Ő hathatós segítségével megkezdődött a tervezés, majd a kivitelezés.

 A tervezést szinte teljes egészében Zoltán végezte, mely tervekhez a kivitelezés során igyekeztünk tartani magunkat, azonban az építés folyamán elég sok apró dolgon változtattunk, részben tudatosan, részben pedig rajtunk kívülálló okok, illetve a házunk meglévő adottságai miatt, míg végre elkészült a mű. Az első lépés tehát a méretezés és anyagbeszerzés volt. A kollektorok méretét azok helyéhez igazítottuk, így a kollektortestek mérete és házunk D-i oldalán történő elhelyezése volt az igazodási pont. Amit meg kellett határozni azok a csövezések irányai, átmérői, illetve a becsült nyomásesések miatti ventilátor teljesítmények voltak. Az anyagbeszerzés előtt a rendszerről folyamatábra készült, hogy felesleges dolgok ne kerüljenek beszerzésre.

 A rendszer építése kb. 200-220 munkaóránkban van (köszönöm Zoltán), melybe nem számoltam bele Nóra kolléganőm helyettem végzett irodai munkáját, munkaidejét (szintén köszönöm), ugyanis amíg Én az építéssel töltöttem az időt addig Ő helyettem is dolgozott.

 Alább a munka részfolyamataiból kiragadott elemek fotók:

Az egyik kollektor folyamatábrája, a tervdokumentációból

Alap kiásás 90 cm mélyen, fagyhatár alatt

Falfúrás (2 db az NA 150-es és 4 db az NA 200-as csöveknek, Enikő 40. születésnapján. Ekkor még ott laktunk, de utána elköltöztünk mert kezelhetetlen volt az építés és az azzal párhuzamosan folyó lakásfelújítás. A fúrás során iszonyatosan nagy por lett, de az ajándék szerintem egyedi. Fogadok senki nem kapott még 6 db lyukat a házára ajándékként.).

200-as csőnek áttörés a födémen. Ezt sajnos fúrni nem lehetett, mert felülről a tető miatt nem fért el a fúró, lentről meg a vizes technológia végett nem lehetett fúrni, mert elázik a fúróberedezés. A lyukat 2 kezemmel kalapáccsal és vésővel készítettem kb. 2*2 óra munkával, (szilikózis, izomláz, por, izzadtság, kíséretében)

A födém áttörés felső oldalán kiépített csővezeték, még szigetelés előtt. A háttérben van egy Y elem ami arra való, hogy nyáron a kollektorban keletkező meleg levegőt az udvarra fújja ki a tető magasságában, így vélhetően nem lesz melegebb az udvaron sem. A kép előterében lévő könyökön megy le a levegő a lakótérbe egy T idomon keresztül.

T-idom beépítése, így 2 szobába jut a meleg levegő.

Kis kollektor csövezése az udvarról

Csővezetékek, szelepek összeépítése (tömítés hőálló szilikonnal, légzárás alu ragasztó szalaggal). A csövet a padlástérben építettük a rendszerhez. Udvaron árnyékban 36 C°, tetőn 63 C°.

A kollektorok 45 mm-es vastag falú vas csövön állnak, a fában, 6 cm mélységben van a beeresztve a furat, így kis mértékben dönthetők, illetve elforgathatók a csövön. Beszerelés után 67 ° os döntést céloztunk meg (a képen a dőlésszög próbája). 

A kis kollektor kb. 150-160 kg lesz, ezt a talajon is össze tudtuk építeni. A hátlap OSB lap süllyesztve, illetve az előlapi polikarbonát lemez is süllyesztve van. Ehhez beszereztem egy felsőmarót.

Légmentes a rendszer, de ez csak próba, mindenhol kapott még egy 9 mm széles 1,5-3 mm vastagságúra tömöríthető gumi szigetelést is.

Kis kollektor összeépítés közben. A szigetelés ásványgyapot, mert a polisztirol szigetelés 50 C° felett összezsugorodik. Ennek beépítése után 2 napig vakaróztunk.

Kis kollektor, belső OSB lap hőálló szilikonnal és alumínium ragasztó szalaggal tömítve, hogy légzáró legyen, így nem nedvesedik át a kőzetgyapot, illetve nem csökken a hatásfok az elszivárgó levegő miatt. Az OSB lap hővisszaverő fólia borítást kap. A hővisszaverő fólia felhelyezése napos időben történt, visszavert mindent, így barnultunk, majd leégtünk a retinánk kiégett, és féltünk, hogy a légiközlekedés zavarása miatt elvisznek a rendőrök, mert a felettünk lévő repülők pilótáit is elvakítja a visszatükröződés

Befúvó cső illesztése is szigetelt II.

Kis kollektor még a terelőlemezek és a szúnyogháló felhelyezése előtt. Ebben a munkafázisban befejeztük a kis kollektort, mert a végleges összeépítés csak a szellőzés kiépítése után lehetséges, mivel álló helyzetben túlmelegedne a rendszer. A kollektor itt már olyan nehéz volt, hogy 4 emberes volt a mozgatása.

Ekkor láttunk hozzá a nagyobb kollektor, illetve az udvari csővezetékek végleges megépítéséhez, ventillátorok beüzemeléséhez. A nagyobb kollektor a kisebbnek kb. 1,5 szerese, és mivel nem voltunk 6-an így a helyszíni összeépítés mellett döntöttünk. A munkafolyamatok ugyan azok voltak, a munkakörülmények viszont sokkal nehezebbek. A képek: 

Amint a nagy kolektor is elérte a kicsi készültségi fokát, és a csővezetékek is kiépítésre kerültek (alább) akkor raktuk fel a terelőlemezeket és a 4 réteg fekete üvegszálas szúnyoghálót.

Ez a kép a nagy kollektor befúvó rendszere. Annak érdekében, hogy ne mindig a szobai belső levegőt keringessük mindkét helyen beépítettünk 1-1 Y idomot. A pillangó szelep szabályozásával nagy hidegben a szobai levegőt keringtetjük, de amikor szellőztetni szeretnénk, vagy kint is jó idő van akkor lehetőség lesz az udvari levegő elszívására is. Itt már látszik a ventillátor is, ami 5 mm-es gumi lapokra van ráépítve, illetve az Y idom után egy rezgéscsillapító csőszakasz is beépítésre került.

Terelő lemezek melyek az egyenletes légáramot hivatottak biztosítani. 

Felfeszített szúnyogháló, egymástól eltolva 4 rétegben.

UV álló légkamrás 10 mm vastag polikarbonát lap a fedés, melyet a hátlaphoz hasonlóan megpróbáltuk légmentesen zárni, így a polikarbonát lap alatt 3 mm vastag, 3 cm széles tömítés van, erre szorítottuk rá a polikarbonát lapot egy L profilú léccel. A polikarbonát lapok alsó és felső végeit alumínium ragasztó szalaggal légmentesen lezártuk, hogy az ne tudjon párásodni.

Első próba. A polikarbonát ráhelyezése és a ventillátor beüzemelése közt kb. 10 perc telt el, ekkor a kollektor tetejéről kifújt levegő 67 °C - os volt. :)

Kollektorok lefestve, kész állapotban

 Amióta kész a rendszer túl hideg még nem volt, így csak egy próbanapunk van. Akkor kint kb. 22 °C volt a hőmérséklet kevés felhővel. A 18,7 °C - os szobát reggel 9.30-tól délután kb. 17-ig 23,9 °C - ra fűtötte fel. Másnap reggel a szobában 20,9 °C volt, mely nagyrészt annak is köszönhető, hogy a kollektor megépítése mellett energiatakarékossági okokból a házat is leszigeteltük. A befúvott levegő átlagban 42-43 °C - os volt a kis kollektornál kb. 230 m3/h légáram mellett. A nagyot még nem mértük.

Utolsó lépések egyike volt a csővezetékek szigetelése. Nagyon körülményes, és kellemetlen feladat, valamint a végeredmény szempontjából nem is túl esztétikus. A lakásból történő elszívásnál a csövek 10, a meleg levegő befúvó vezetékeken 20 cm-es ásványgyapot szigetelést kaptak. Az ásványgyapotot ezután hőtükör fóliával borítottuk, mely az időjárás ellen is véd. A csöveket tavasszal leburkoljuk, hogy illeszkedjen a környezetbe.

 A rendszer még nem automatikus. A tervek szerint hőmérséklet kapcsolóval működik. Amikor a kollektorokban a hőmérséklet eléri a 38-40 °C  -ot akkor bekapcsol, és alatta leáll. A nyári nagy melegek előtt még tervezek rájuk 1-1 redőnyt, hogy ne járjon feleslegesen. A ventilátor motorok fordulatszáma egy feszültség szabályozó beiktatásával állítható lesz, így a teljesítményt optimalizálni tudjuk.

Szeged, 2014. október 16.

 Kalmár Krisztián

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.