A 2012. november végi kezdés miatt egy csonka és egy egész tél áll a rendszer háta mögött. Az építmény eddig kitűnően vizsgázott, de hogy ne legyek részlehajló és maradjunk tárgyilagosak beszéljenek a számok és a tények.

2012. november 22-én tehát beüzemelésre került a rendszer. Azóta sok mindent nem kellett kezdeni vele. Amikor süt a nap akkor gyönyörűen fűti a lakást, sőt nem csak akkor! Összefüggő felhőréteg esetén is teljesít, sőt 2012 telén hihetetlen élmény volt, amikor az ablakon kinézve az összefüggő havas fehér tájban gyönyörködtünk és egyszer csak beindultak a függőleges kollektorok ventillátorai. Váratlanul ért a búgó hang, mert a Nap a vastag felhőréteg mögül egyáltalán nem látszott. Azonnal tudtam, hogy mi a helyzet, a fehér hó miatt megnövekedett szórt fény mennyisége elegendő volt ahhoz, hogy a kollektorokban 30 ^oC fölé emelkedjen a hőmérséklet. Igaz a működés csak pár percig tartott, hiszen a ventilátor nem erre volt méretezve és gyorsan lehűtötte a kollektort, de ez a kis idő elég volt ahhoz, hogy beinduljon a fantáziám a kollektorok elé nagyfelületű víz vagy valamilyen tükröző felületek építésével kapcsolatban, hogy a kollektor felületre eső szórt fény mennyiségének növelése miatt egyúttal növekedjen a kollektorok hatékonysága is.

Mivel 200 km-rel távolabb lakom és sajnos az üzemeltetés kellő tanulmányozására nem volt időm ezért terveztem egy „monitoring rendszer” is telepíteni mely 14 db, a lakás és a rendszer különböző pontjain elhelyezett hőmérséklet érzékelőből állt volna, amik számítógépre továbbítják a mért értékeket. Három közülük légsebesség mérésére is alkalmas lett volna,hogy a kollektorokból kiáramló levegőmennyiség, azaz a lakásba áramló hőmennyiség számítható legyen. Sajnos ebből nem lett semmi, ugyan nem rajtam múlt, a rendelést leadtam egy szakembernek, a megállapodott 1 hónap teljesítési határidőből lassan 3 hónap lett eredménytelenül, a fűtési szezon is a végéhez közeledett, így futhattam a pénzem után, amit az anyagokra fizettem ki előzetesen (De végül korrekt volt az ember és egy kis "hezitálás" után visszautalta a pénzt).

Tehát a monitoring rendszer csupán abban merült ki, hogy amikor nagyritkán hazautaztam hétvégére akkor figyelgettem, de többnyire édesapám örömteli telefonjaiból tudtam meg, hogy („már 26 fok van a nappaliban”, „anyád már megint szellőztet, mert nem bírja a meleget”) a rendszer jól működik.

Az eredmény a gázszámlán már az első télen is érezhető volt, de az idei tél még inkább kedvezett és rengeteg napsugarat szórt a kollektorokra. A rendszer tervezésekor egy korábbi bejegyzésben is részletezve (Most akkor mit is akarunk csinálni és egyáltalán megéri, avagy a nagy ÖSSZEFOG(lal)ÁS) teoretikusan már kiszámításra került, hogy nagyjából mennyit lehet spórolni a gázszámlán. Az akkori számításokat röviden itt foglalom össze:

A ház földgáz által biztosítandó, számított fűtési hőigénye a szigetelés és kollektorok előtt 15925 kWh volt a fűtési idényben októbertől áprilisig. A kollektorok telepítése után ehhez képest mindössze 6422 kWh lett becsülve. A havi elosztásokat a következő grafikon szemléltette:

Ami a becslésből kiolvasható volt, hogy elméletileg októberben, novemberben, valamint márciusban és áprilisban nem is kell bekapcsolni a gázfűtést. Megfelelő időjárási körülmények között, megfelelő hőtárolással (szigetelt lakás megfelelő hőtároló tömeggel), tehát csak december, január, február hónapokban kell a gázfűtéshez nyúlni. Persze ez csak teoretikus volt, nem is ringattuk magunkat illóziókba, hiszen ehhez szükséges lett volna hogy minden nap legalább egy pár órát süssön a Nap, ami tudjuk hogy télen nem igazán így zajlik, valamint sajnos a falakon továbbra is maradt a tapéta így csekély hőtárolást biztosítva csak a bútorok vehetők számításba, viszont a szigetelés megvalósult, ami jelentős mértékben hozzájárul a felmelegített levegő lakásban tartásához.

…..és ami a lényeg, azaz pénzben kifejezve 2012-es árakon ez a következőt jelentette:

Vagyis elvileg évente 153 882 Ft zsebben marad az akkori (2012) gázárakon.

 Ehhez képest lássuk, hogy mi történt.

Ahogy leírtam monitoring rendszer tehát nem került telepítésre, így összehasonlításként kizárólag a gázfogyasztás változásán keresztül kaphatunk képet a kollektorok és szigetelés előtti és az azt követő időszak energiamutatóiról. A továbbiakban a könnyebb érthetőség kedvéért nem is „kilowattórázok”, hanem maradok szimplán a fogyasztott gázmennyiségek összehasonlításánál. Havi bontású gázfogyasztási adatokkal csak 2011. januárjától rendelkezünk (ráadásul ezek is kicsit el vannak csúszva mert a számla szerint a számlázási időszak így a leolvasás is hónap közepétől (18.) hónap közepééig (18.) tart). Ahogy már többször említésre került a rendszer tehát 2012. november 22-től működik (ezt a lenti grafikonon egy függőleges sárga színű vonal jelzi):

Már itt is kiválóan megmutatkozik a különbség, de a jobb összehasonlíthatóság kedvéért a havi fogyasztás adatokat egymás mellett a következő grafikonon mutatom be:

Látható, hogy a 2011 és 2012 decemberéhez (valósan nov.18 és dec. 18 között) tartozó érték közel azonos, ez egyrészt annak tudható be, hogy a födém szigetelés csak valamikor december 15-e körül készült el, ami sokkal intenzívebb szigetelést biztosít, mint az oldalfalak burkolása, mivel a meleg főleg felfelé távozik. Másrészt a meteorológiai szolgálat adatbázisa szerint 2011 decembere jóval melegebb volt az átlagosnál, míg 2012 decembere hűvösebb volt, hőmérséklet tekintetében átlag alatt teljesített: 

Sajnos a 2012/2013-as tél igen szegényes volt napsütés tekintetében, az OMSZ szerint (és szerintünk is):

Az alsó grafikonok a havi átlagtól való százalékos eltéréseket mutatják. Az ábrákról jól leolvasható, hogy 2013. január, február és március hónapok napsütéses óráinak száma jóval elmaradt az átlagostól. Az idei tél azonban rengeteg napfénnyel ajándékozott minket. Sajnos a 2014 évi adatok még egyelőre nem elérhetők az OMSZ honlapján, de rövid távú memóriánknak köszönhetően is könnyen felidézhető a ragyogó napsütéses évkezdés.

Az idei tél tehát egyértelműen kedvezett a napkollektor rendszereknek.

A következőkben kizárólag a fűtési szezonra koncentrálok, hiszen alapjában véve ez az érintett területünk. Összehasonlítva tehát az elmúlt négy tél (október-május) gázfogyasztását a következő értékeket kapjuk:

A változás szembetűnő. Már a 2011/12 utáni gázfogyasztások is a korábbiakhoz képest, de az utóbbi két tél egymáshoz képest is jelentős különbséggel bír. A tavalyi télen a kevés napsütés miatt főleg a szigetelés hatása mutatkozott, azonban az idei tél napsütéses óráinak magas száma miatt a téli gázfogyasztás a tavalyinak majdnem fele lett a korábbi értékeknek pedig harmada.

Ez alapján könnyen számítható, hogy mennyi pénz is maradt a zsebben. A következőkben az összehasonlíthatóság kedvéért mindent a 2012-es szinten számolok, így nem veszem figyelembe az alapdíj változását a gázáremelkedést, az időközbeni rezsicsökkentést...stb. A fűtés alapdíja ekkor 1270 Ft, a Bácsbokodra érkező földgáz fűtőértéke 33,21 MJ/m³, a díja 3,415 Ft/MJ volt.   Így a korábbiakban bemutatott átlagos fogyasztás esetén csak a fűtési időszakra (október-május) vetítve 210 310 Ft adódik.

A következő táblázatban tehát az elmúlt négy tél fogyasztási díját hasonlítottam össze 2012-es árakon. Az utolsó oszlopban az átlagos fogyasztás (210 310 Ft) és a tárgyi időszak különbsége látható. 

Azt hiszem az adatok magukért beszélnek. Fokozhatnám még azzal, hogy a 2012 előtti telek folyamatos didergéssel teltek, hiszen a 116 m²-es lakást kifűteni igen csak nehézkes volt főleg nagy északi szélnél, amikor valahogy gonosz módon a szél kifújta a lakásból a meleget, de ez az éljenzés főleg a nyílászárócserének és a szigetelésnek szólna. Viszont a fent leírtak mellett a legjobban annak örülök, hogy a nagy családi ebédek és beszélgetések helye a nappalival egybekötött étkező, ahol a család a legtöbbet tartózkodik és ahol igazán együtt tud lenni, a lakás legészakibb és eddig leghidegebb szinte kifűthetetlen része egyszerre a legmelegebb helységgé, amolyan igazi családi fészekké vált. Ha másért nem is de ezért, és azért hogy a napsütéses hűvös napoknak mi egy kicsit még jobban örülünk mint mások, ezért mindenképpen megérte.

Ha tetszett a cikk akkor lájkold a facebook oldalt és csatlakozz a közösséghez, hogy naprakészen értesülj a legújabb bejegyzésekről, a készülőben lévő részletes kollektor összeszerelési leírásról és az egyelőre még szabadalmi eljárás alatt lévő "találmányról", amit nemsokára közzéteszek. Ezt megteheted itt, vagy a főoldalon.

és ha tetszett akkor megosztani se felejtsd el a cikket, hogy máshoz is eljuthasson....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.