2012. november 22 óta muzsikálnak a kollektorok a napsütésnek megfelelően, vagyis már három szezont végigcsináltak. Ugyan már elkezdődött a 2015-ös tél, de még adós vagyok a tavalyi összefoglalással. Íme:

Ahogy a korábbi összefoglalóban leírtam monitoring rendszer nem került telepítésre, így összehasonlításként kizárólag a gázfogyasztás változásán keresztül kaphatunk képet a kollektorok és szigetelés előtti és az azt követő időszak energiamutatóiról. Havi bontású gázfogyasztási adatokkal csak 2011. januárjától rendelkezünk (ráadásul ezek is kicsit el vannak csúszva mert a számla szerint a számlázási időszak így a leolvasás is hónap közepétől (18.) hónap közepééig (18.) tart). A rendszer tehát 2012. november 22-től működik (ezt a lenti grafikonon egy függőleges sárga színű vonal jelzi):

Már ezen is látható, hogy a 2013/2014 telén tapasztalt napsütéses évhez képest a 2014/15-ös év kicsit borongósabbra sikerült. De lássuk havi összehasonlításban is:

A 2015 január, február március és április hó gázfogyasztás tekintetében jelentősen túlszárnyalta a 2014-es év hasonló hónapjait. A meteorológiai szolgálat adatbázisa szerint 2013. októbertől-decemberig, valamint 2014. januártól-áprilisig jóval melegebb volt az átlagosnál.

Míg 2014/2015-ös fűtési időszaka alatt mért hőmérséklete szintén melegebb volt a sokévi átlagnál azonban a napsütéses órák számában sajnos ez nem mutatkozott meg:

Az alsó grafikonok a havi átlagtól való százalékos eltéréseket mutatják. Az ábrákról jól leolvasható, hogy 2014. október, november jóval elmaradt az átlagostól. A 2015-ös téli hónapjaira vonatkozó adatok sajnos még nem érhetők el az OMSZ honlapján, de ha emlékszünk a tavalyi télre elég átlagosnak volt mondható napsütés tekintetében.

A továbbiakban kizárólag a fűtési szezonra koncentrálok, hiszen alapjában véve ez az érintett területünk. Összehasonlítva tehát az elmúlt öt tél (október-május) gázfogyasztását a következő értékeket kapjuk:

Sajnos látható, hogy a tavalyi tél nem tudta túlszárnyalni a 2013/14 napsütéses ragyogását, de ne csüggedjünk inkább nézzük, hogy így is mennyi pénz maradt a zsebben:

Az összehasonlíthatóság kedvéért továbbra is mindent a 2012-es szinten számolok, így nem számolok az alapdíj változásával a gázáremelkedéssel, az időközbeni rezsicsökkentéssel. A fűtés alapdíja ekkor 1270 Ft, a Bácsbokodra érkező földgáz fűtőértéke 33,21 MJ/m³, a díja 3,415 Ft/MJ volt és 70 %-os kazánhatásfokkal számoltam.   Így a korábbiakban bemutatott átlagos fogyasztás esetén csak a fűtési időszakra (október-május) vetítve 210 310 Ft adódik.

A következő táblázatban tehát az elmúlt négy tél fogyasztási díját hasonlítottam össze 2012-es árakon. Az utolsó oszlopban az átlagos fogyasztás (210 310 Ft) és a tárgyi időszak különbsége látható.

Annak ellenére, hogy a napsütés nem volt túl sok még így is 108 694 Ft megtakaríts történt az elmúlt fűtési idényben, ami azt gondolom, jelentős rezsi csökkenésként fogható fel. Ami a továbbiakat illeti: a 2015/2016-os fűtési idényt még végig duruzsolják a kollektorok, aztán a következő fűtés megkezdése előtt 2016 őszén a tervek szerint megnézzük, hogy a négy év során milyen károsodások történtek bennük, van-e esetleges szivárgás vagy bármilyen probléma a rendszerrel. Aztán a szükséges javítások elvégzése után a kollektorok újrahangolva folytathatják a napsugárgyűjtést.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.