2012. november 22.

Vasárnap végre befejeztük, a teljes rendszer beüzemelésre került. 

Hál’ istennek gyönyörű napsütés volt. Délelőtt 10-kor már fent voltak a kollektorok a teraszon, viszont csak dél körül tudtuk befejezni a vezetékekre való rákapcsolásukat. (Ezúttal szeretném megköszönni Albert Öcsi-bá segítségét aki vasárnap korán eljött az emelőgépével és felrakta a kollektorokat, teljesen térítésmentesen. KÖSZÖNÖM!)

Mikorra tehát összeszereltük a rendszert a kollektorokban már magasan 90 ^oC felett járt a hőmérséklet. Délben aztán beindult az üzem. A nappali szoba (elsődlegesen fűtendő helység) északi, udvari bejárati ajtajánál lévő hőmérő ekkor 20 fokot mutatott. 15-20 perccel később már 26 ^oC volt. Meglepően nagy mennyiségű meleg áramlott lefelé. Ahogy beindultak a ventillátorok a bennük lévő akkor közel 100 ^oC-os hőmérséklet visszaesett 60 fokra és azon állandósult is.

Sajnos, ahogy a lenti függőleges kollektoroknál már tapasztaltuk a hátulütője a dolgoknak, hogy az üvegszálas szúnyoghálónak az elején elég büdös műanyag szaga van (ez 1-2 nap után jelentősen csökken 1 hónap alatt pedig el is múlik legalább is a lenti fali kollektoroknál tapasztaltak alapján), vagyis egyből szellőztetni kellett.

Amitől még féltem az az, hogy a ventillátorok nem tudják majd elszállítani a nappali szobáig a levegőt. (Papíron nagyon remekül leméreteztem a rendszert, de fogalmam sem volt, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog működni. Ráadásul a kollektor nyomásesését csak becsülni tudtam. De hál istennek minden a papírforma szerint működött, sőt még jobb is lett. A két ventillátor összesen 840 m³/h termelést tud, ez alapján a rendszer nyomásesései miatt 550-600 m³/óra körül számoltam a nappaliba érkező meleg levegő tömegáramát. A méréseim szerint azonban a nappaliba épített levegő beömlő nyíláson keresztül 706 m³/h légáram érkezett. Ami azt jelenti hogy vasárnap óránként 706 m³ 60 ^oC-os levegő érkezett a lakásba. A nappali nagyjából 90 m³ az előszoba (ahonnan az elszívás megy a gipszkarton burkolat alatti az elszívó csövön keresztül) nagyjából 70 m³, azaz együtt 160 m³ térfogatú helységek. Vagyis óránként majdnem négyszer ki tud cserélődni a szoba levegője, ha optimális a légáramlás azaz óránként négyszeres mennyiségű 60 fokos levegő érkezik a szobába. Turbó hatás volt. J

Szóval vasárnap kiszellőztettük a rendszert (és a lakást) viszont hihetetlen meleg jött ki belőle. A nap hátralévő részében még szerelési műveletek voltak, ezzel ügyködtünk.

Hétfőn reggel aztán vártam a napsütést. Sajnos összefüggő fátyolfelhő volt egész nap, de erősen szórt napfény, úgyhogy volt ereje a Napnak, bár éppen a déli időszakban, amikor a leginkább kellett volna melegítenie, nagyjából 1 órás ebédszünetet tartott. A nap folyamán mértem a hőmérsékletet a rendszer különböző pontjain, valamint a lakás különböző pontjain.

Lakás mérési pontjai:

1 – Nappali szoba hőmérséklete (A kollektorokból érkező levegő beömlési nyílása mellett lévő üvegpolcra helyezett digitális hőmérő)

2 – Nappali szoba hőmérséklete (A nappali szoba északi oldalán a hátsó bejárati ajtónál lévő hőmérő)

3 – Előszoba hőmérséklete (A gázfűtést szabályzó szoba termosztáton lévő digitális hőmérő)

Rendszer mérési pontjai:

4 – Sárga szoba feletti ferde kollektor kijövő hőmérséklete

5 - Piros szoba feletti ferde kollektor kijövő hőmérséklete

6 – Nappaliba beérkező levegő hőmérséklete

Íme az eredmények:

Az alábbi grafikonon az egyenletesebb vonalak a lakás hőmérsékletét mutatják. A leglátványosabb hőmérsékletváltozás természetesen a beáramló nyílás környékén az üvegpolcon elhelyezett digitális hőmérőn (1) volt, ez a reggeli 18,2 ^oC-ról alig 1 óra alatt 23 ^oC-ra ugrott, a napi maximuma 23,4 ^oC volt. A nappaliban a hátsó bejárati ajtó melletti hőmérő (2) is igen látványos képet mutatott, ez a reggeli 16 ^oC-ról másfél óra alatt 19,5 ^oC-ra melegedett. Az előszoba (3) sokkal egyenletesebb képet mutatott: ott 18 ^oC-os kezdeti hőmérséklet csak 19 ^oC -ra tudott felkúszni másfél óra alatt.

A lenti grafikonon a többi görbe a két kollektorból kijövő (4, 5), valamint a nappali szobába érkező (6) hőmérséklet alakulását mutatja. Amikor 0 akkor természetesen nem sütött a Nap. 

A következő grafikon a kollektorok által termelt hőmennyiséget (a nappali szobába beáramló), valamint a lakás fűtendő helységeinek a hőigényét mutatja az adott időjárási és épületszigeteltség viszonyok (egyenes vonal) mellett (amikor megszakad a kék vonal akkor nem sütött a Nap). 

A következő görbén mutatok még egy érdekes összefüggést a kollektorok és nappali közötti csőszakasz hőveszteségének alakulásáról. A kollektorokból kijövő és a nappaliba beáramló hőmérsékletek között valamikor 9 ^oC eltérés is volt a csőrendszer miatti hűléskövetkeztében.

Sajnos ezzel nem tudok mit kezdeni a csővezeték így is 20 cm-es szigeteléssel van burkolva, és ahogy számolgattam nagyjából ez normális ilyen áramlási sebességnél és ekkora csőátmérőnél. Természetesen ahogy a rendszer átmelegedett úgy ez a különbség is csökkent 5-6 ^oC-ra.

Összefoglalva:

2012. november 19-én fátyolfelhős körülmények között 10 ^oC-os kinti hőmérsékletnél a két kollektor fajlagos hőteljesítménye: 3804,55 Wh volt. Összesen 270 percet melegítettek ez alatt nettó 17120 W (bruttó 27610 W) hőenergiát termeltek, miközben a ventillátorok 630 W áramot fogyasztottak. Szóval az energiamérleg bőven a mi javunkra billen.

A hátulütők:

• Az üvegszálas szúnyogáló büdös (egybként hétfőn már közel sem volt erős, nem is szellőztettem), de ez pár hét után elmúlik, azonban a később építendő kollektorokat mindenképpen fekete ALU szúnyoghálós adszorberrel javasolt ellátni.
• A megtermelt energia közel harmada vezetékszakasz hosszúsága miatt hőveszteségként (10490 W) „eltűnik”, ez jelentős. A jövőbeni kollektor kialakításoknál lehetőleg rövid vezetékekre kell törekedni azaz a fűtendő helységekhez minél közelebb kell elhelyezni a kollektorokat.
• A lakásból kiszívott pára másnap reggelre lecsapódott a kollektorokban (ami a kollektorok élettartamának nem tesz túl jót), páraszűrőt fogunk beépíteni ami csökkenti a teljesítményt de növeli az élettartamot.
• Az előszobában lévő függőleges elszívó ág kissé hangos, pedig a 200-as csövet ásványgyapottal burkoltam körbe a gipszkartonon belül. Elképzelhető hogy a csővégi beáramlás miatt ilyen zajos, a páraelnyelő anyagot oda fogjuk beépíteni, ez valószínűleg tompítja majd a zajt is. Ha nem, akkor egyéb zajcsillapítást fogunk kipróbálni. (bár igazából itt Budapesten a fürdőszobámban sűrűn megy a páraelszívó és közel hasonló zajszintje van, a munkahelyemen az irodában lévő fan-coil is legmagasabb fokozatán hasonló zajszintet generál úgyhogy ennek zavaró hatása viszonylagos).

Ha tetszett a cikk akkor lájkold a facebook oldalt és csatlakozz a közösséghez, hogy naprakészen értesülj a legújabb bejegyzésekről, a készülőben lévő részletes kollektor összeszerelési leírásról és az egyelőre még szabadalmi eljárás alatt lévő "találmányról", amit nemsokára közzéteszek. Ezt megteheted itt, vagy a főoldalon.

és ha tetszett akkor megosztani se felejtsd el a cikket, hogy máshoz is eljuthasson....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.